@igor1974 a hiszterézises kapcsoló lényege, hogy a kapcsolási határérték környéken ne őrüljön meg a…

sztupy: > # Nem csekkoltam le az interneten rendelt autó méretét > > Vettem egy autót másfél éve az interneten keresztül aztán akartam már írni review-t de eddig lusta voltam, csak aztán jött @igor1974 posztja szóval na. > > Kritériumaim voltak: > > * Vagy teljesen elektromos minimum 200 mérföld / 300km hatótávval, vagy PHEV elég eletromos hatótávval (kb 30) hogy a városban sose kelljen pöfögnie > * Legyen még rajta gyártói garancia > * Max olyan 15k jó skót font > * Legyen belőle azért választék a piacon. > > > Hamar kiderült, hogy a PHEV vonal az kilőve, mert kb. egyetlen fért volna bele a pénzügyi keretbe használtan, az is SUV. Az elektromos vonalon pedig volt a ~~Opel~~ Vauxhall e-Corsa, a másodgenerációs Nissan Leaf meg a Renault Zoe, valamint a facelift előtti MG5 (a keret nagyon nagyon határán volt még 1-2 taxiként üzemeltetetett Tesla is, de a használhatónak tűnők már azért inkább 20k voltak, meg hát akart a halál Teslát venni, azon még egy kurva limiter sincs, mert Elon Musk szerint az bénaság vagy fasztugyja). > > A helyi piacon főleg az e-Corsa volt jelen (9-13k körül). Rengeteg volt belőlük, de tényleg. Utána egyből jött az MG5 (10-15k), majd árban utána a Zoe (11-16k) meg a Leaf (12-18k). Ár-érték arányban az MG5 elég verhetetlennek tűnt ebből a felhozatalból (kombi méret, 250 mérföld (400km) hatótáv, 80kW töltési sebesség, adaptív tempomat), úgyhogy végül 14k-ért vettem egy akkor még 2 éves “Executive” 61kW akkusat 30k mérfölddel (kb 50k km) a háta mögött. > > Először gyorsan beszéljük meg az autó legidegesítőbb tulajdonságát: A KURVA IRÁNYJELZŐ MÁS TEMPÓBAN KATTOG AZ AUTÓN BELÜL ÉS KÍVÜL. Faszom. Jelzek jobbra, bent egy kényelmes 60-70bpm körüli tempóban hallom a KLIKK, KLAKK, KLIKK, KLAKK hangot, meg a kijelzőn is hálistennek ugyanígy villog a nyilacska is, DE KÖZBEN látom a visszapillantó tükör szélén hogy a kinti népeknek olyan 90-100bpm-el, TELJESEN SZINKRONIZÁLATLANUL VILLOG EZ A KURVA! > > A negatívumok után jöjjön egy pozitívum is: > > GOMBOK! > > GOMBOK, MEG KÜLÖNFÉLE CSAVARGATÓS BIZGENTYŰK! > > KAROK RAJTA SOK-SOK-SOK GOMBBAL, MEG MINDENFÉLE TEKERTYŰVEL, MEG EGYÉB MINDENNEL! > > MÁSIK OLDALT KETTŐ KAR IS VAN, MEGINT GOMBOKKAL MEG MÉG TÖBB BIZGENTYŰVEL! > > Van rendes klasszikus ajtókilincs is, azon is van gomb is kívülről, meg van még jópár gomb meg kallantyú meg bizgentyű az ajtó karfáján is, szóval na! > > Hajtás után folytatjuk a további kínai minőségi megoldásokkal, meg azért pár további pozitívummal is > > Keep reading @igor1974 a hiszterézises kapcsoló lényege, hogy a kapcsolási határérték környéken ne őrüljön meg a rendszer. kb. azóta létezik amióta az emberek feltalálták a kapcsolót, szóval nem mai találmány. Hogy érzékeltessem mit is jelent tegyük fel, hogy a kertedbe akarsz szerelni egy lámpát. Azt akarod, hogy magától menjen, így rákötöd egy fényérzékelőre, hogy nappal kikapcsoljon, este bekapcsoljon. Az érzékelőt szépen beállítod 100 fényegységre. afelett kapcsoljon ki, az alatt kapcsoljon be. Ez eddig szép és jó, jön a szürkület, a fényérzékelőd az alábbi adatokat méri: 103, 101, 102, 100, 99. Hopp, ebben a pillanatban felkapcsol a lámpa. Ezek az érzékelők nem tökéletesek, ahogy a világ sem, a következő pillanatban megint 100-at mér, a lámpa lekapcsol. Aztán 99.9 a mérés, felkapcsol. Majd 100.023, megint lekapcsol, 99.98, fel, stb. fel-le kapcsol mint egy őrült., hamar tönkretéve a lámpát meg az eseményt néző emberek idegrendszerét. Itt jön be a hiszterézis: mi lenne, ha a kapcsoló 95 alatt kapcsolna be, 105 felett ki, a kettő között meg ilyen demilitarizált pufferzóna van, ahol a lámpa olyan állapotban marad, mint előtte volt, legyen az akár be, akár kikapcsolt. Most ahogy jön a szürkület és csökken a fény: 102, 101, 99, 96 semmi. majd jön a 95 és felkapcsol. Ezután hiába vibrál egy picit az érték 95 körül, a kapcsoló nem vált. 96? felkapcsolva marad. 94? szintén. Legközelebb majd másnap hajnalban, mikor a mért eredmény 105 felé esik először fog a lámpa újra kikapcsolni. Na ez a hiszterézis alapja. Fényérzékelős lámpáknál amúgy különösen fontos, hogy ez jól legyen beállítva, mert a frissen bekapcsolt lámpa fénye egyből befolyásolni fogja a mért eredményt: ha túl szűkre veszed a határértékeket, akkor a visszacsatolás miatt megint minden vibrálni fog. Az automata fényszóró egy jó példa az autón. Vaksötét van, szóval felkapcsol. Amint felkapcsolt hirtelen meg lesznek világítva az út melletti dolgok: táblák, fák, házak. Ha ezek visszavert fénye túl sok a rendszer azt hiheti, hogy már túl világos van, vagy jönnek szembe, nem kell a fényszóró, lekapcsol. Hirtelen megint sötét lesz, és indul újra a folyamat